Skip navigation.
Címlap

Új Év - Újra HAIR

2014. 01. 04. 19.00
2014. 01. 04. 21.00
Etc/GMT+1

Músorlap

Újévi koncert a Syma Rendezvényközpontban.

Brahms, Dvorak és Vivaldi művei mellett ismét elhangzik a nagysikerű
HAIR átdolgozás

 Konferált: Kovács Zalán László
(szöveg megjelenítése)

  Tisztelt Közönségünk! Először is egy örömteli, boldog újévet szeretnék kívánni Önöknek! Egyben köszönjük, hogy ilyen szép számban eljöttek a mai koncertre! Boldogan mondhatom ki, hogy a Syma Csarnok megtelt!
  Ma este nagy eseménynek lehetünk szem- és fültanúi, hiszen bizonyos értelemben a felnőtté válását ünnepelhetjük a Musica Sonora Kamarazenekarnak. A közös célok és remények hozták össze a zenekart 1998-ban a Szent István Gimnázium Jubileumi Szimfonikus Zenekar tagjaiból azzal az elhatározással, hogy egy szakmailag más jellegű, az egyéni fejlődést ösztönző kamaraegyüttest hozzanak létre, amellyel rendszeresen koncertezhetnek,  közönségüket megismertethetik kiváló szólistákkal, illetve fiatal zenészeket pályájuk elindításában segíthetnek.
   Az elmúlt másfél évtizedben olyan kiváló szólistákat kísértek, mint például: Polgár László énekművész, Ránki Dezső és Várjon Dénes zongoraművészek, Oláh Vilmos hegedűművész és Illényi Ferenc, a Houstoni Szimfonikusok elsőhegedűse.
  Az ifjú művészek kiemelkedő egyéniségeivel is koncerteztek, mint pl. Banda Ádám hegedűvirtuózzal, aki  első lemezét a Musica Sonorával készítette, továbbá játszottak a Quatari Filharmonikusok fiatal tehetségével, Kórodi Júlia hegedűművésszel, Kohán István Japánban élő klarinétművésszel, valamint kísérték hazánk egyetlen rézfúvós doktorandusz hallgatóját is, Kovács Zalán László tubaművészt.
  Amint már említettem, annak ellenére, hogy még csak a 16. születésnapjára készül ez a zenekar, mégis nagykorúnak mondható, hiszen saját erejükből jutottak el az előbb felsorolt eredményekig és a mai este oda, hogy egy igazi nagykoncerttel ünnepeljenek és tegyék színesebbé az újévet. Ezért a nagykoncertért a zenekar minden tagját, az este valamennyi közreműködőjét és az ittlévő közönséget egyaránt köszönet illeti, hiszen sem nélkülük, sem Önök nélkül nem valósulhatott volna meg.
  A koncert első felében a táncoké lesz a főszerep, hogy megalapozzuk az újévi hangulatot. Az első zenei blokkban három tánc lesz hallható. Először Antonín Dvořák 1. Szláv tánca fog felcsendülni, ezután Johannes Brahms 6. Magyar tánca, majd ismét Dvořák zene, a 8. Szláv tánc lesz halható.
                               -- & --
  Jól tudom, hogy Szilveszter és Újév kapcsán a pezsgőt szokás emlegetni – és persze fogyasztani –, mégis engedjék meg, hogy a Musica Sonora kamarazenekart úgy említsem, mint a magyar zenei élet egyik „Unicumát”. Hozzátenném: a zenekar elnevezése azt jelenti: jól csengő zene. A zenekar jelentőségét színvonalas koncertjeinek köszönheti, illetve annak a gondolkodásmódnak, amellyel nyitottak a klasszikus értékek és az újabb stílusok befogadása felé is. Ez a gondolkodásmód a mai koncertjüket is jellemzi, hiszen a magyar és szláv táncok az ünnepi hangulatot idézik fel. A következő műsorszám, Antonio Vivaldi gitárversenye a klasszikus zene egyik gyöngyszeme, majd a Hair musical részletei, ami pedig  szimfonikus zenekarra hangszerelt rock zenét fog bemutatni. Az ilyenfajta „cross over”, tehát stílusokat keresztező, azokon átívelő előadással Magyarországon más zenekarok előadásaiban nem nagyon találkozhatunk.
  Ezt a „cross over” stílust még inkább erősíti, és igen egyedivé teszi azáltal, hogy az egyik legklasszikusabb zeneszerzőnek, Vivaldinak a mesterművét, a C-dúr gitárversenyt Szekeres Tamás, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem volt hallgatója, Szendrey-Karper László egykori növendéke játssza. Szekeres Tamás  olyan gitárművész, aki ¬ klasszikus végzettsége ellenére, elsősorban mégis a könnyűzenei színpadokon vált ismertté. Saját zenekaraival is számos sikert ért el, de ezek mellett olyan zenészekkel, együttesekkel játszott együtt, mint Keresztes Ildikó, Balázs Fecó, Presser Gábor, vagy az Omega.
                       -- & --
  „Annak dacára, hogy elég jól megálltam a helyem a zene nagyszerű világában, ma is az vagyok, aki voltam – egy egyszerű, dolgos cseh zeneszerző.” – mondta magáról Antonín Dvořák.
  A kiváló zenész a családi hagyományok szerint hentesként dolgozott, de 16 éves korában sikerült kikönyörögnie atyjától, hogy a zenélésnek élhessen ezután. Hangszereken is megtanult játszani, de az igazi világa a komponálás volt. A mester nagyon szerette hazáját, így műveiben a cseh dallamok fontos szerepet kaptak.
  A világsikerhez vezető útjának jelentős állomása volt a Szláv Táncok sorozata, amelyet Európa és Amerika is nagy ovációval fogadott. Ezekből már hallottunk is és ezután is felcsendül még egy. A világsikert aratott Szláv Táncokból a 7. lesz hallható, melyet közrefog Brahms 1. majd 5. Magyar Tánca. Mindezeket egy nagyszerű zenekar, a Musica Sonora adja elő kiváló karmesterével, Illényi Péterrel.
                       -- & --
  Kedves Közönségünk! Remélem, a szünet kellemesen telt és mindenki kipihente magát, hogy magába szívhassa azt, amit csak itt, csak most, csak Önök hallhatnak, a Hair szimfonikus előadását!
  A Hair rock musical az ismert film segítségével beírta magát a zenetörténelembe. A népszerű művet Pejtsik Péter kiváló művész, mondhatni, hogy zenei polihisztor írta át szimfonikus zenekarra, ami  a nagyvilágban csak és kizárólag a Musica Sonora kamarazenekartól hallható.
  Pejtsik Péter a következőt írta az átiratról: „Az énekszólamokon alig-alig változtattam, (majd megteszik az énekesek, például az improvizált barokk díszítések jegyében) a kíséretekhez viszont igen bátran hozzányúltam. Így olyan tételek jöttek létre, amelyeket többféleképp is lehet hallgatni, reményeim szerint úgy lehet velük játszani, mint a kacsintós naptárral, vagy a Necker-kockával: tudniillik hogy az egyik pillanatban a Hair egyik ismert dalát hallom benne, a másikban meg adott esetben egy barokk áriát vagy turbát. (…) Az átdolgozáshoz alapul a legelső változatot, az 1967-es színpadi változatot választottuk, ez illik a történeti megközelítéshez. Aki a filmet ismeri jobban, annak a számára ismeretlen dalok is elhangzanak majd, jól ismert kedvencek viszont esetleg hiányozhatnak.
  Úgy gondolom, hogy a „cross over” műfaj kiteljesedését hallhatjuk majd a műben. Egyrészt, mert maga a Hair is, a feldolgozás meg pláne keresztülvisz évtizedeken és évszázadokon egyaránt. Másrészt a zenekaron is lehet látni, hogy a megszokott ruházatuk az öltözőben maradt, a klasszikusból, az elegánsból áttért a könnyedbe. A fekete-bordó ruházatban a tűz, a fehér-bordó ruházatban pedig a romantika, sőt talán az erotika tükröződik? Mindenki döntse el magában… A „cross over” kiteljesedése pedig a szólisták sokféle, közel sem klasszikus összetétele lesz.
  A Hair hamarosan hallható előadását a legjobban egy tortához tudnám hasonlítani. A zenekar hangszerei adják a tésztát és a tölteléket, vagyis az alapot. Ez adja meg a mű formáját. Erre jön a hab, a szép díszes külső máz, aki nem más, mint a Semmelweis Vegyeskar. A történelmét nézve már a hetedik évtizedében járó kórus rendszeresen ad koncerteket kiemelkedő hangversenyhelyszíneken. Felléptek már olyan rangos színpadokon, mint a Pesti Vigadó, vagy a budavári Mátyás templom. Éneküket Görögországtól kezdve Olaszországon át Finnországig Európa számos városában hallhatta a tisztelt nagyérdemű. A kórus karnagya Oláh Márta, aki az énekkarral nagy munkát fektetett bele abba, hogy valóban a mai előadás krémje legyen a kórus. És végül jönnek a tortán gyertyák, akik megmutatják, hogy kinek, minek szól a csodálatos alkotás. Ők a szólisták:

Andrejszki Judit – barokkszoprán
Pejtsik Bogi – gyerekszoprán
Bozi Péter – kontratenor
Légrádi Gábor – tenor
Vezényel: Illényi Péter
Konferált: Kovács Zalán László

CsatolmányMéret
Szórólap576.55 KB
HAIR ismertető82.53 KB
Koncertismertető73.01 KB